|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 36 találat | lapozás: 1-30 | 31-36 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szörényi Levente 1993. október 7.Augusztusban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium pályázaton díjazott tanulói honismereti táborban vehettek részt Budapesten. A táborozást a budapesti Székely Kör tette lehetővé azzal, hogy pályázatot írt ki néprajzi dolgozatok készítésére. A nyertesek vehettek részt a táborozásban. Sok helyre eljutottak, a Szent István-napi ünnepségen ott álltak a Kossuth téren, láthatták Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperáját is. /Bakó Botond: Honismereti tábor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./1996. június 4.Szervátiusz Tibor szobrászművész szülővárosa katolikus egyházközségének adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő szobrait és Kolozsváron készült, saját műalkotásait. A múzeumot jún. 4-én avatják a kolozsvári Szent Mihály plébánia udvarán. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Az avatáson Czirják Árpád érseki helynök mondott beszédet, majd a budapesti vendégek következtek: László Gyula régészprofesszor, valamint Gyurkovits Tibor író, Szörényi Levente, Pálfy G. István, az A Hét tévéadás főszerkesztője, Szőcs István, a Magyar Fórum folyóirat főszerkesztője, végül Szervátiusz Tibor átadta a Szervátiusz-örökséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./1996. augusztus 18.A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./1996. augusztus 18.A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére emlékművet avatnak aug. 18-án Budapesten, a kőbányai Szent László téren. Szervátiusz Tibor mészkőszobra, a Magyar oltár három részből áll: középen a Madonna látható, két oldalán Árpád vezér és Szent István király. Az emlékmű hat méter magas. Az ünnepélyes avatáson részt vesz és áldást mond Tőkés László püspök, beszédet mond többek között Czirják Árpád kolozsvári érseki helynök, Szörényi Levente zeneszerző és Kósa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./1997. október 30.A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./1998. március 18.Turán címmel új folyóirat indult Budapesten, amely a magyar őstörténettel és eredetkutatással foglalkozik. A folyóirat első számát márc. 17-én mutatta be Budapesten Esztergályos Előd felelős kiadó a Magyarok Házában tartott sajtótájékoztatóján. A kéthavonta megjelenő folyóirat tulajdonosa a Magyar Õstörténeti Kutató és Kiadó Kft., felelős szerkesztője Lovass Ferenc újságíró. A szerkesztőbizottság tagjai sorában foglal helyet László Gyula történész és Szörényi Levente zeneszerző. A Turán fél évszázados kényszerszünet után indul újra. Vámbéry Ármin, Gombocz Zoltán, Vikár Béla és Teleki Pál tudományos munkáját kívánják folytatni. - A szerkesztőség célja egy közérthető nyelvezetű tudományos folyóirat kialakítása, amely teret adna a jelenleg uralkodó finnugor elméletektől eltérő nézeteknek, elképzeléseknek is - közölte a lap felelős szerkesztője. A régészet eredményei, a magyarság zenéje, tánca, népművészete és kultúrájának sok más eleme az uralkodó nyelvtudományi következtetésektől eltérő elméletekre ad ugyanis alapot. A felelős szerkesztő hangsúlyozta: a tudomány még korántsem adott végleges választ arra a kérdésre, honnan jöttünk és kik vagyunk. A szerkesztőség bármely tudományos elmélet képviselőit szívesen megszólaltatja, s az eltérő nézetek közötti dialógus megteremtésére törekszik. /Magyar Nemzet, márc. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./1998. június 13.A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért Szörényi Levente zeneszerzőt tüntetik ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával, melyet június 16-án Kisvárdán adnak át. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig öt alkalommal adták ki. A díjazottak között van Gelu Peteanu /elhunyt/ román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke és Benkő Samu művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), jún.13./1999. december 14.Kató Béla illyefalvi református lelkész Budapesten a Magyarok Házában átvette a Szabó Dezső-díjat, melyet ötödik alkalommal ítélt oda a Magyar Műveltség Szolgálat. A díjat azok a közösségükért cselekvő magyarok kapják, akik a Szabó Dezső-i jelmondat szerint - minden magyar felelős minden magyarért - a legtöbbet tettek azokért, akikkel együtt élnek, vagy egy helyre tartoznak. Kató Bélával együtt az elismerést átvehette Szörényi Levente, dr. Kovács Elemér (Nagyszőlős - Kárpátalja), Böröcz József (Svájc) és a kanadai Bagossy házaspár. Az emlékokiratot Tatár József, a Magyar Műveltség Szolgálat elnöke adta át. /Fekete Réka: Szabó Dezső-díj Kató Bélának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./2001. május 10.Kallós Zoltán 75 éves, ebből az alkalomból a Kallós Zoltán Alapítvány ünnepi műsorral köszönti az idén Kossuth-díjjal kitüntetett jeles folkloristát: máj. 19-én Kolozsváron, a Diákművelődési Házban lesz az ünnepségre, amelyen fellép a Muzsikás, a Téka, a Kalamajka, az Egyszólam, a Csürrentő, a Tarisznyás, a Palló, a Pirospántlikás, az Ördögtérgye és a Zurboló együttes, valamint Sebestyén Márta, Fábián Éva, Sebe Ferenc, Halmos Béla és Szörényi Levente. /Kallós Zoltán 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./2001. november 1.Az 5. Zilahi Napok egy hetes rendezvénysorozata ért véget október utolsó vasárnapján. Az elmúlt hét folyamán a programba iktatták az 1956-os forradalomról szóló megemlékezést; ifjú tehetségek gáláját tartották meg. Záróprogramként a budapesti Szent László Gimnázium diákjai adták elő Szörényi Levente-Bródy János: István, a király című művét. Zilahi Napok címen színes kiadványt jelentettek meg a szervezők. A füzet egyféle Zilahi kalauz: rövid helytörténetet, földrajzot közöl, ismerteti a 21. századelő gazdasági, oktatási, egészségügyi helyzetét, művelődési életét. Első alkalommal tart szemlét a helyi alapítványokról, civilszervezetekről. /(fejér): 5. Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2001. november 12.Pekár Istvánnak, a Duna Televízió elnökének felkérésére nov. 10-én megalakult a Duna Televízió Elnökének Magisztrátusa. A magisztrátus tagja Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Csoóri Sándor író, Erdélyi Géza felvidéki magyar református püspök, a Tanácskozó Zsinat elnöke, dr. Horn Péter akadémikus, Koltai Lajos filmművész, dr. Kopp Mária egyetemi tanár, dr. Kroó Norbert akadémikus, Melocco Miklós szobrászművész, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az elmúlt évtized új médiahelyzetet teremtett Magyarországon és a Kárpát-medencében - a Duna Televízió eredeti értékeinek megőrzésével akar igazodni az idők szavához. Ehhez a stratégiai tervezéshez kéri és várja a magisztrátus segítségét - hangoztatja a Duna Televízió közleménye. /Megalakult a Duna TV Elnökének Magisztrátusa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2001. december 20.A budapesti Turán című folyóirat tematikus száma (2001. június-július) kimerítően foglalkozott a csángómagyarok helyzetével. A Turán a magyar eredetkutatással foglalkozó tudományok lapja, felelős kiadója Esztergály Előd, a szerkesztőbizottságban pedig jelen van - többek között - az erdélyi származású Kocsis István drámaíró, valamint Szörényi Levente. A "csángó szám" célja: "a csángómagyarok eredetéhez, történelméhez és jelenéhez adatokat szolgáltatni, cáfolni a Dimitru Martinas Egyesület hazugságait és ezeket az olvasók elé tárni." Az említett, márciusban létrejött bákói egyesület fő célja: az Európai Parlament előtt bebizonyítani, hogy a csángók románok. A folyóiratban csángószakértők értekeznek a csángómagyarok eredetéről, jelenéről, "nyelvi szabadságharcáról" /Beke György használta e kifejezést itt közölt cikke címében/. Piro Krisztina tanulmánya a moldvai csángó nyelvjárásról és az északi csángó archaikus imák szókészletéről szól. Demény Lajos bukaresti történész szerint elképzelhetetlen a moldvai csángómagyarok történetének kutatása Benda Kálmán tanulmányainak és forrásfeltárásának ismerete nélkül, ezért hosszabb írásban mutatta be Benda Kálmán csángókutató munkáját, /Moldvai csángómagyar okmánytár /1467-1706/, melyet a pápai levéltár alapján készített. Halász Péter Az Etelközben élő magyarokról című tanulmányában feltette a kérdést: "Mi legyen a moldvai csángómagyarok jövője?" Halász szerint nagy szerep hárul az Erdélyben tanuló csángó fiatalokra, ugyanis ők jelentik a történelmük során sosemvolt csángó értelmiség csíráját. Halász úgy vélte, hogy e fiatalok Erdélyben maradva sokkal többet tehetnek a Moldvában élőkért is, és "növelni fogják az erdélyi magyarság számát és erejét". Harangozó Imre a moldvai csángómagyarok csíksomlyói búcsújárásának hagyományát mutatta be 1567-től kezdve, Fodor István pedig a Moldvában talált magyar jellegű régészeti leletekről írt. /Mezei Kinga: Turán: Budapesti folyóirat alapos csángó körképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2003. május 27.A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt tüntette ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány az idei egyéni díjával. A díjat jún. 22-én, istentisztelet keretében adják át a politikusnak a kisvárdai református templomban. Az eddigi kitüntetettek között van az 1995-ben elhunyt Gelu Pateanu költő, Sára Sándor filmrendező, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Nemeskürty István író, irodalomtörténész. /A Tőkés László Alapítvány díja Orbán Viktornak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2003. július 4.Több mint kettőszáztíz rendőr és csendőr biztosítja a közrendet júl. 5-én Csíksomlyón, az Ezer Székely Leány Napja rendezvényein. A rendezvényen este fél kilenctől az István, a király rockoperát is bemutatják a Nyeregben. A rockopera bemutatóján az előzetes tervek szerint részt vesz Szörényi Levente, a darab zeneszerzője és Bródy János szövegíró is. A sokak szerint történelmi jelentőségű zeneművet - legalábbis ami a főszereplőket illeti - eredeti szereposztásban viszik színre. /Kiss Edit: Drákói rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 5.Izgatottan várják az István, a király című rockopera erdélyi ősbemutatója stábjának tagjai a júl. 5-i előadást - főleg a résztvevők száma ad okot találgatásokra. Júl. 4-én a főszereplők és a stáb vezetősége sajtótájékoztatót tartott Csíkszeredában. Szörényi Levente zeneszerző kifejtette, nem először jár a produkció helyszínén, a két Somlyó-hegy közötti Nyeregben, hiszen korábban egész Erdélyt átfogó turnét képzeltek el az előadással. "Én is második alkalommal járok ezen a dombon, hiszen volt még a városban előadásom, és akkor nem hagyhattam ki, hogy megnézzem ezt a nevezetességet" - mondta Varga Miklós. Kovács Kriszta ebben a produkcióban - saját kérésére - nem István feleségét, Gizellát, hanem az első magyar király édesanyját, Saroltot játssza. Mint kifejtette, nagy kihívást, rengeteg izgalmat jelentett a Népstadionban hetvenezer ember előtt fellépni, ám a jelenlegi koncert valószínű, még több meglepetést tartogat.A kis népek önrendelkezésért folytatott erőfeszítései mindig tragikus szembenállásokhoz vezettek. Ez a darab az ősbemutató után két évtizeddel is aktuális, hiszen arról szól, hogyan lehet a magyarság számára az európai közösségbe vezető utat úgy megtalálni, hogy közben nemzeti érdekeink ne sérüljenek. Amíg ezek a konfliktusok áthatják a társadalmat, a rockopera érdekes marad - fejtette ki a szerzőpáros másik tagja, Bródy János, aki az előadáson a már elválaszthatatlanul hozzá nőtt krónikás, regős szerepében színpadra is lép. Az István, a király csíksomlyói bemutatója hozzávetőlegesen 30 millió forintot, vagyis több mint 4,2 milliárd lejt emészt fel, ezt az összeget számtalan támogató révén sikerült előteremteni. Rosta Mária producer szerint a riasztóan magasnak tűnő szám ellenére ez Magyarországon közepes költségvetésű produkciónak számít, és a legtöbb pénzt a szállításra, szállásra fordítják. Ennek ellenére a felvonultatott technika látványos lesz, a tökéletes, tiszta hangzást 70 ezer wattos hangszórók biztosítják, a látványhoz több száz fényszóró és pirotechnikai eszköz járul hozzá. Rosta fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a produkció háta mögött a forintmilliókon túl a kormány nyújtotta jelentős erkölcsi támogatás áll. Kifejtette ugyanakkor, hogy az előadást a romániai politikusok is jól fogadták. /Rédai Attila: Harmincmillió forintos rockopera. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2003. július 7.A lapok szerint mintegy háromszázezren voltak kíváncsiak júl. 5-én az István, a király rockopera erdélyi ősbemutatójára, Csíksomlyón. Ameddig a szem ellátott, hatalmas embertömeg töltötte be a két Somlyó hegy közötti nyerget. Az Ezer Székely Leány elnevezésű rendezvénysorozat utolsó mozzanataként a rockopera az ország minden részéből odavonzotta a magyarokat. Könnyű volt megállapítani, hogy az elszáguldó gépkocsik és buszok közül melyik tart a rendezvényre: a kolozsvári busz hátsó ablakába kitűzött, szentkoronás magyar zászló láttán heves dudálással, integetéssel fejezték ki tetszésüket a Maros, Hargita, Kovászna, Bihar megyei és magyarországi rendszámú járművek utasai. Az eredeti szereposztásból hárman voltak jelen: Vikidál Gyula Koppány szerepében, Istvánt Varga Miklós alakította, az öreg regöst pedig Bródy János. A tömeg együtt énekelte a jól ismert dalokat, bizonyos részeknél kigyúltak a gyertyák, és természetesen rengeteg magyar zászlót is lengetett a szél a domboldalon. István királlyá koronázását tűzijáték kísérte, majd színészek és közönség együtt énekelték a Himnuszt, de ezzel még nem szakadt vége az ünneplésnek. Hatalmas tapsot kaptak a színészek, a szintén jelen lévő szerzők, Szörényi Levente és Bródy János, a rendező-koreográfus Novák Ferenc, valamint a Honvéd táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből összeállított tánccsoport. A legfelemelőbb pillanat a legvégére maradt: Vikidál Gyula és Varga Miklós együtt kezdték énekelni a Székely Himnuszt, ehhez csatlakozott a közönség is. Az előadás végeztével az emberek elfogódottan, s lökdösődés nélkül, egymást segítve ereszkedtek alá a sötét és meredek domboldalról. Nem mindennapi esemény részese lehetett Csíksomlyón félmillió magyar. /Sándor Boglárka Ágnes: "Felkelt a Napunk, István a mi urunk". Húsz év után ősbemutató Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2005. augusztus 23.Erdélyben turnézik a békéscsabai Pierrot Gyermek- és Ifjúsági Színház. A szovátai Teleki Oktatási Központ által szervezett körút során Gyergyócsomafalván, Szovátán, Gyulakután és Hármasfaluban vendégszerepelnek. A társulat Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájával, valamint a Jöjjön ki Óbudára című, Gál Zsuzsanna rendezte nagy sikerű operettösszeállítással lép fel. /Békéscsabaiak vendégszereplése. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2007. január 19.Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./2007. május 3.Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, István a király az 1983-as bemutató óta a magyarság közkincse lett, nemzeti szimbólum, a kép- és hanghordozókon mindenki számára beszerezhető. Szász Enikő vallja, hogy a mű kommunizmus éveiben a reményt éltette, a magyar nemzethez tartozás érzését erősítette. A nemzettudat erősítésére napjainkban talán még inkább szükség van. Hangsúlyozta: “az előadás ébresztő szeretne lenni, emlékeztető mindarra, ami érték, s ami a mienk. ” Szász Enikő elhívta Vas-Zoltán Iván rendezőt. Az István a király rockopera műsorra tűzése Temesváron egy prózai társulat esetében istenkísértés, de ezt is vállalja. /(Sz. I.): István a király. Bemutató előtti beszélgetés Szász Enikővel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./2007. július 10.Árpád fejedelem halálának millecentenáriumára szerveztek ünnepséget Bihar megyében, Árpádon. Az Egy nemzet, egy haza mottóval megszervezett, július 8-áig, vasárnap estig tartó rendezvény házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. Árpád-kori fegyvereket és viseleteket, valamint magyar harcművészeti módszereket is bemutattak. Tőkés László püspök hirdetett igét. „Ennek az évfordulónak többszörös üzenete van – hangsúlyozta a püspök. – Történelmi üzenete a folytonosság, politikai üzenete pedig az, hogy olyan vezérekre van szükség, akik népükért és nem népükből élnek. ” Árpád fejedelemről és koráról Bakay Kornél történész tartott előadást, majd Maczkó Mária népdalénekes produkciója után Miller Lajos operaénekes az Árpád népe című operából énekelt részleteket. Az Árpád-díjat idén Szörényi Levente zenésznek adták át. Bár Szörényi nem a régió szülötte, de térségektől függetlenül szolgálja a nemzetet. A színpadon felállították azt a szoborfejet, melyet Brassóból, a Cenkről ledöntött Árpád-szoborból mentettek meg. A szobor elé azt az Árpád-pajzsot is kiállították, amelyet a Szörényi Levente által alapított Holdvilágárok Alapítvány adott át kitüntetésként Tőkés Lászlónak. „Nem az a célunk, hogy egymás munkáját díjakkal jutalmazzuk – fogalmazott Szörényi. – Célunk, hogy a velünk nem teljesen egy hullámhosszon lévő, ámde értékes embereket is buzdítsuk arra, hogy ne csak a külföldért, hanem népükért is merjenek bátorsággal cselekedni. ” Szörényi a Sziklák meghasadása című új művét is előadta az árpádi színpadon. A református templomkertben emlékoszlopot lepleztek le. Az oszlop fáját a háromszéki, székelyszáldobosi Albert Tibor adományozta, a művet az alsócsernátoni Haszmann József és Haszmann Pál faragták ki. /Gergely Gizella: Árpád vezérre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./2007. július 11.Szent István korabeli tábort szervezett 230 erdélyi árva gyereknek Zetelakán július 17-ig Szűcs Balázs atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze. Szűcs Balázs elmondta, hogy munkáját 90 magyarországi egyetemista is segíti. A tábor fő célja, hogy a gyerekekkel megismertessék Szent István korát, az akkori kultúrát, és megerősítsék a fiatalokban azt az érzést, hogy az Európai Unióban a határok már nem választanak szét népeket. A táborozó gyerekeknek előadják Szörényi Levente – Bródy János: István, a király című rockoperáját, 150 diák szereplésével. Az előadásra – az előző évekhez hasonlóan – négy-ötezer embert várnak. A közönség körében gyűjtést szerveznek azon erdélyi árvaházak javára, amelyek a gondozottait táboroztatják Zetelakán. /Erdélyi árva gyerekek tábora Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./2007. augusztus 21.A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója rendezvénysorozatának keretein belül tartották a Szörényi–Bródy alkotópáros Egy a nép, egy a magyar című, négy korábbi rockoperájából készült műsort az Óriáspince-tetőn. A táncosok produkciójára nem lehetett panasz, a színészekére sem. Az előadás végén Szörényi Levente és Bródy János is megjelent a színpadon, a produkcióban közreműködőkkel együtt énekelték el az Egy a nép, egy a magyar című dal néhány sorát. Ezután következett a Transylmania zenekar Kárpát-medencei magyarság sorsát bemutató előadása. /Erdős Zsófia: Dombtetői rockopera. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2007. augusztus 21.Augusztus 20-a összmagyar ünnep, államalapító Szent István király ünnepe. A Duna TV közvetítette a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója keretében az Óriáspincetetőről élő adásban az Egy a nép, egy a magyar című Szörényi-Bródy produkciót. A lap munkatársa, Köllő Katalin kirohant az előadás ellen: színvonaltalan, igénytelen. Szörényi Levente történelmi rockoperáiból /Atilla – Isten kardja, István, a király, Veled, Uram! és Árpád Népe/ összeállított részletekből állt. A cikkíró reméli, Sólyom László köztársasági elnöknek a felvidéki Deákin mondott beszédét kevesen hallgatták meg, ugyanis „teljes zagyvasággá változott” az ünnepi beszéd. „Igyekszünk megérteni, hogy milyen kisebbségben élni. Mi, akik soha nem éltünk kisebbségben, nem is tudják, milyen nehéz nekünk megérteni az önök helyzetét”, körülbelül így hangzott az rész, amelyre az újságíró kimondta: igen, ez látszik, tisztelt elnök úr, hogy nem értik, nem is igyekeznek megérteni. „Talán ezért tetszettek találni széles Erdélyországban csupán öt (és fél) embert, akit érdemes volt kitüntetni (össz)nemzeti ünnepünk alkalmával, mert nem tetszik érteni a helyzetünket. A „fél” az úgy értendő, hogy a kitüntetett erdélyi származású ugyan, de már rég odaát él. Vagyis kicsit még spórolni is tetszett. ” /Köllő Katalin: Ünnepi hangulat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2007. augusztus 24.Nagy sikernek örvendett a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója, amelynek eredményeképpen a több ezer résztvevő megértette: nagyon komoly összefogás szükséges ahhoz, hogy a székelyföldi magyarság megfelelő életminőséget teremtsen magának. Az eseményre a világ számos országából hazalátogattak a történelmi Háromszékről elszármazott székelyek, akik az otthon maradottakkal együtt, az esemény záróakkordjaként látványosan fejezték ki összetartozásukat: a hajdani lármafák mintájára láncban gyújtottak tüzet, amely körülbelül ötven településen égett egyszerre. A legalább 425 programot felsorakoztató rendezvény csúcspontjának bizonyult a háromszéki magyarok emlékparkjának a felavatása, illetve az azt követő színpadi bemutató: Szörényi Levente Egy a nép, egy a magyar című rockoperája, amelyet több mint százezren tekintettek meg. /Nagy sikernek örvendett a háromszéki magyarok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./2008. április 26.A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. alapította Árpád fejedelem-díjat a kuratórium rangos intézmények és kiemelkedő személyiségek társaságában a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségének ítélte oda. A mostani kitüntetettek: Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrffy Sándor szobrászművész, Illyés Gyula (posztumusz), Kubik Anna színművész, Dunaszerdahely városa és Wass Albert (posztumusz). Az Árpád fejedelem-emlékdíjat 2007-ben alapították, és 52 alkalommal adományozták a nemzetépítésben rendkívüli szerepet vállaló intézményeknek és személyeknek. A korábbi kitüntetett között van: Apáczai Csere János Református Líceum – Kolozsvár, Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és Berszán atya – Gyimesfelsőlok, Az erdélyi néptánc 30 éve – Csíkszereda, Böjte Csaba atya és a dévai gyermekek, Duna TV, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Jókai Anna, Kobzos Kiss Tamás, László Gyula (posztumusz), Makovecz Imre, Nagyszeben magyar közössége, nagyváradi püspökség, Nemeskürty István, Révkomárom városa, Sapientia Egyetem – Csíkszereda, Sára Sándor, Sütő András (posztumusz), Székely Nemzeti Tanács, Székelyudvarhely városa – Orbán Balázs emlékére, Szörényi Levente, Zenta városa. /Sylvester Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./2008. augusztus 22.Huszonöt évvel ezelőtt született Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye, az István, a király. Népszerűsége változatlan az egész Kárpát-medencében. A műnek már kezdetben kultúrtörténeti jelentőséget tulajdonítottak, az István, a királlyal magyar témán és magyar dallamvilágon alapuló rockopera született. A magyar népzene feldolgozása és adaptálása a rockműfaj számára Szörényi Levente felfedezése. A darab a nemzettudatot erősítette. Budapesten az első előadás városligeti helyszínét azóta Királydombnak hívják. Az első előadásokon a színpadot hatalmas, nemzeti színű szalag fonta körbe, s minden előadás végén elénekelték a Himnuszt. A cenzúra a darab bemutató előtti felvételére először nem akart támogatást biztosítani. A vezetés „nacionalista őrjöngésnek” titulálta a művet. A magyar lemezgyártás történetében egyedülálló, hogy nem egészen egy év alatt több mint ötszázezer lemezt adtak el, azaz a rockopera még a kiadás évében, 1983-ban gyémántlemezes lett. Híre futótűzként terjedt. A magyarlakta területeken a fiatalok a magyar történelmet kezdték tanulmányozni, hiszen a szlovák vagy a román tananyag összeállítói hallgattak az államalapító magyar szentről. A produkciót többször szerették volna Erdélybe is elhozni, de az állam ellenállása miatt húsz évet kellett várni rá. Több helyszín közül végül a búcsúiról ismert Csíksomlyó fogadta be az előadást 2003-ban. A rockoperát együtt énekelték valamennyien. 2008 tavaszán, a rockopera huszonötödik jubileumának évében a szerzők úgy gondolták, hogy új köntöst, új lendületet adnak a műnek. A kezdeményezést a Magyar Televízió karolta fel, és tehetségkutató műsor keretében kereste az új hangokat és arcokat. A vetélkedő fordulóinak közönségszavazatával nagy küzdelmek után új csapat állt össze A Társulat néven, amelyben egy erdélyi leány és két felvidéki fiatalember is énekes szerepet kapott. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze Saroltnak a szerepét kapta a zsűritől. A két felvidéki színész közül Vadkerti Imre Koppányt alakítja, Derzsi György pedig Asztrik püspököt. Ahogyan Szörényi Levente egy korábbi interjúban említette: a darab bizonyította már, hogy nem megosztja, hanem összetartja a társadalmat. Most, az előadás végén ének nélkül csendülnek fel a Himnusz hangjai. Mialatt a színészek rendezkedni kezdenek a színpadon, a nézők maguktól, szinte egyszerre állnak fel, és éneklik végig a nemzeti imádságot. /Gebauer Szabolcs: „Szállj fel, szabad madár!” = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2010. június 29.VIII. Csűrszínházi NapokFelavatták a Csűrgalériát A kiadós eső ellenére – a Nemzeti Színházban tapasztaltakkal ellentétben – telt házas előadások voltak a VIII. Csűrszínházi Napokon. Az idén nemcsak a színházművészetnek hódolhattak a műkedvelők, hanem képzőművészeti, fotó- és ruhakiállítás is volt, ugyanakkor a Duna Televízió vezetősége közönségtalálkozót tartott. A nyolcadik Csűrszínházi Napok alkalmából Kerekes Péter Pál, Cseke Péter és Bereczki Ottó-Béla állították ki fényképeiket. Kerekes Péter Pál természetjáróként, szakavatott fotóművészként járta a Nyárád mentét, az itt készített kiállítási anyagának egy részét hozta el. Bereczki Ottó-Béla, a TTM televízióstúdió munkatársa családi kötődése folytán hazajár Mikházára. Nemcsak a Csűrszínházi Napok alatt, hanem más alkalmakkor is lencsevégre kapta a falubelieket. Cseke Péter "szárnybontogató" fotóművész pillanatfelvételeivel jelentkezett először saját tárlaton. Vajda György, a képzőművészeti kiállítások kurátora a megnyitón elmondta, szándékosan hívtak meg gyakorlottabb fotóművészt és kezdőket, hiszen a Csűrszínházi Napok alkalmat kínálnak a tehetségek bemutatására. Találóan egészült ki a fotótárlat Szélyes Andrea bábművész ruhakollekciójával, amely bármely európai szalonban is megállta volna a helyét. A fotókiállítást követően egy több mint százéves, jó állapotban levő házban, a hajdani kántori lakásban, amelyet Csíki Dénes kanonok, helyi plébános bocsátott a szervezők rendelkezésére, fiatal és elismert képzőművészek minitárlatát rendezték be. Cabuz Andrea és Annamária igen tehetséges marosvásárhelyi alkotók munkái mellett Moldován Mária és György festményeit, plakettjeit és kerámiáját, állították ki, illetve Gyarmathy János képzőművész négy szimbolikus – a színházhoz kötődő – kisplasztikáját állították ki. Hunyadi László szobrászművész közel 40 plakettjéből pedig a Reneszánsz panzióban nyílt kiállítás. A tárlatmegnyitót követően Káli Király István, a Mentor Könyvkiadó igazgatója Pomogáts Béla Erdélyről Trianonban és Gálfalvi Ágnes Marosszéki krónikák című könyvét mutatta be. Ezenkívül a két kiállító Cabuz Andrea és Annamária által illusztrált kiadványokat: Wass Albert: Erdők könyve, Wass Albert: Tavak könyve, Wass Albert: A törpék és az óriás (amely a 2009-es Marosvásárhelyi Könyvvásáron a legszebb gyermekkönyvnek járó díjat kapta), valamint Karácsony Emmy: Gyermekkorom igaz mesei, Gyallay Domokos: Rég volt, igaz volt, Ördöngösfüzesi népmesék, illetve a Háromszéki népmesék című köteteket is az érdeklődők figyelmébe ajánlották – ezeket a képzőművészek dedikálták. A pénteki nap különlegessége volt a Duna Televízió közönségtalálkozója, amelyen Cselényi László elnök, A. Szabó Magda alelnök, Katona Erika stratégiai igazgató és műsorvezető, valamint Asbóth József műsorvezető megerősítették, hogy a televízió elsősorban a határon túli magyarokat szeretné szolgálni, összekötő kapocs szeretne lenni az anyaország és a világban élő magyarok között Az estet a Szörényi Levente–Bródy János szerzőpáros és Sarkady Imre munkájából készült Kőműves Kelemen balladája zárta. A Maros Művészegyüttes előadásának különös hatása volt a csűrszínházi díszletek között. Szombaton több iskolabusz is elvitte a gyerekeket a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Pinokkió című mesemusicaljére, majd sokan maradtak a magyarországi Forrás színház Lúdas Matyi c. előadására. Sajnos, az időjárás műsorváltozást is előidézett. Puskás Győző versműsora az igen jól választott helyszín – a temetőkápolna –helyett a Reneszánsz panzióban volt, és elmaradt a Forrás színház szombat esti Szamártestamentum középkori komédiájának bemutatása is. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Székely János: Caligula helytartója című drámáját – Kincses Elemér rendezésében – kevesebben tekinthették meg, mivel az előadásról a Duna Televízió felvételt készített. Az est fénypontja a több mint 30 éve pályán levő magyarországi Bojtorján (Pomázi Zoltán, Vörös Andor, Bordács Attila, Tóth András, Gál István) együttes fellépése volt. A magyarországi country-zenekart a marosvásárhelyi művészeti líceum tehetséges diákjaiból alakult, szintén "szárnybontogató" Exotic Vox együttes előzte meg. Vasárnap ismét a gyerekeké volt a Csűrszínház. Igazán szívhez szóló szentmisét tartottak a mikházi ferences templomban, ahol a marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt. Délelőtt az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Piroska és a farkasát, majd a Forrás Színház Lúdas Matyiját tekinthették meg kicsik és nagyok egyaránt. Szélyes Ferenc, a Csűrszínház kezdeményezője, főszervezője elmondta, az esős időjárás ellenére sikeres volt az idei rendezvény. Újdonságként kiemelte a Csűrgaléria felavatását, s azt is, hogy a Bálint Transnak köszönhetően az idén autóbuszjáratot is indítottak Marosvásárhelyről. Jövőre a népművészetnek adnak teret, így ígéret van arra, hogy Válaszútról egy kalotaszegi szobát rendeznek be a kántori lakásban, lesz kirakóvásár és kézművesműhely, s remélik, hogy élőben, alkotás közben a helyszínen bemutathatják a Nyárád menti és környéki alkotó népművészeket. A Csűrszínházban pedig a néptánc és a népdal lesz a főszereplő. (erdélyi) Népújság (Marosvásárhely) 2010. augusztus 7.Szörényi Levente: Az Isteni Világrend Őre (Szervátiusz Tibor nyolcvan éves)Etele (…) Olyan világban élünk most, amelyben egykori bálványimádók utódai fanatikus megszállottsággal igyekeznek dönteni a többség sorsáról, minden lehetőséget fölhasználva a lelki irányultság megváltoztatására. Föl nem foghatják (és talán ez a legnyugtalanítóbb számukra), hogy kereszténységre térített, bolsevizmussal megalázott népünk ,,táltosai" honnan nyerik az ERŐT dolgaik végzéséhez, útjuk bejárásához, továbbhagyományozva, széjjelosztva azt az energiát, ami FÖNTRŐL érkezett, érkezik, példát mutatva ezzel másoknak. Valószínűleg soha nem tudják meg ennek lényegét, tanulhatnak, okoskodhatnak bármennyit, mert akik több igazsággal rendelkeznek, azok számára elvész az EGY! És ahogy lelkem idáig röptette gondolataimat, megszólalt bennem egy nyugodt, de erőteljes hang: TUDD TURIVADÉKOT ÜSTÖN LÖLKÉBŐL TÖRÖMTÉ. VAS TOLLU TURUL HOZÁ ÜSTÖM LÖLKÉT ŐSÜNKKEL ÉLJ DERŰS, ÉDÖS, ÖRÖMÖS ÜDŐT! Nagyon, nagyon mélyet sóhajtok. Lassan magam mögé pillantva — no nem a rossz lelkiismeretű emberek érzésével — rásiklik tekintetem a házi ,,szentélyre". Amit ott látok, maga a teljesség, az emberi lélek által átélhető Kozmikus Teljesség, mely mostani viszonyunkról árulkodik a változó világhoz: alul a fekvő oroszlán, mely az ég sötét felén áthaladó Napot jelképezi, fölül a kiterjesztett szárnyú sólyom, mely testet öltve segíti ennek az áthaladásnak földi folyamatát. És a test, amelybe beleköltözött: ETELE úr. Igen, akit többek között a Világ Ura névvel illettek életében s halála után is, gyűlölködően rettegve tőle, pedig csak küldetését teljesítette, hogy mágikus erejű kardjával az Isteni Világrend Őre legyen. És az a táltos, aki úgyszintén megértette föladatát, küldetése irányát, és kézzelfogható élménnyé formálta azt az őstudást: SZERVÁTIUSZ TIBOR szobrászművész. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. május 18.Huszonöt éves a Csík ZenekarAz egész esztendő a 25. születésnap jegyében telik a friss Kossuth-díjas Csík Zenekar számára; tegnap este jubileumi koncertet tartottak Budapesten a Művészetek Palotájában. Azokat a népzenészeket hívták meg vendégként, akiknek a munkássága megalapozta muzsikájukat. „A nyolcvanas évek vége felé ismét felfelé ívelő hullámba jutott a népzene Magyarországon, akkoriban került előtérbe az Ökrös, a Tükrös vagy az Egyszólam zenekar, és szerencse, hogy akkor indultunk mi is” – magyarázta Csík János. A Csík Zenekar számára az országos ismertséget az autentikus népzene magyar könnyűzenei feldolgozásokkal történő vegyítése hozta meg. Az áttörés ebből a szempontból a 2005-ben kiadott, Senki nem ért semmit című album volt a Kispál és a Borz három számának (Ugyanazokat, Dal teázáshoz, De szeretnék) átgondolásával, de a nyitást már a négy évvel korábbi, A kor falára című anyag is jelezte: ezen az albumon szerepel az Én vagyok az, aki nem jó című cimbalmos dal, és a magyarpalatkai lassú cigánytánc, amely átúszik szvingritmusba. 2012 augusztusában a Sziget Fesztivál Nagyszínpadán tizenötezres közönség előtt léptek fel Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Földes László Hobo, Kovács Kati, Kiss Tibor, Lovasi András és Ferenczi György társaságában. A Csík Zenekar Daloskönyv című projektje olyan dalok feldolgozásait tartalmazta, amelyek a zenekar magánmitológiája és a magyar könnyűzene története szempontjából egyaránt fontosak, és amelyek így hidat teremtettek a műfaj különböző nemzedékei között is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. augusztus 27.Lenyűgözte a kolozsváriakat István, a királyHatalmas sikert aratott az István, a király című rockopera a Kolozsvári Magyar Napok zárónapján, amely az esemény rangjához méltó tűzijátékkal ért véget. A szervezők becslése szerint mintegy 50 ezren tekintették meg a Zsuráfszky Zoltán rendezte, és a Társulat által a kincses város Főterén felállított színpadon előadott alkotást. A téren vasárnap este gyakorlatilag megmozdulni is alig lehetett, a szervezők szerencsére a keleti oldalon újabb kivetítőt állítottak fel, így Szörényi Levente és Bródy János új formában előadott művét a közönségnek az a része is élvezhette, amely már csak a Deák Ferenc utcában kapott állóhelyet. A résztvevők soraiban már a hangosítás minősége és a szereplők énektudása is elismerést váltott ki, a darabot kívülről fújó közönség azonban még lelkesebben fogadta a produkció végén a színpad végében felvont hatalmas magyar zászlót. István megkoronázása után, de még a tűzijáték előtt a Társulat és az ötvenezer néző közösen énekelte el előbb a magyar, majd a székely himnuszt is, utóbbit zenei kíséret nélkül. „Magyar kultúra nélkül nincs jövő Kolozsváron" A nagyszabású előadás előtt a szervezők és a helyi önkormányzat illetékesei köszöntötték a nézőket, illetve méltatták a rendkívüli népszerűségnek örvendő rendezvényt. Elsőként Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere kapott szót. Miután románul is üdvözölte a jelenlévőket, kifejtette: magyar kultúra nélkül nem lehet jövőt építeni Kolozsváron. A tárcavezető szerint a Kolozsvári Magyar Napok alig négy év alatt Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kulturális fesztiváljává nőtte ki magát. „Remélem, hogy egyre több hasonló jellegű rendezvény jön majd létre mindenütt, ahol a magyar kultúrának múltja, jelene és jövője van" – hangsúlyozta Balog. A résztvevők meglepetésére mintegy viszonzásképpen Emil Boc kolozsvári polgármester magyarul köszöntötte az ünneplő tömeget, majd köszönetet mondott a magyar közösségnek azért, hogy közösen sikerült az utóbbi tíz évben európaivá alakítani a várost. Hangsúlyozta: a város ereje a multikulturalitásban rejlik. Az elöljáró ugyanakkor emlékeztetett: a város magyar és román közösségének két közös célja is van a kulturális programokat illetően. Kiemelte a már elnyert 2015-ös Európa Ifjúsági Fővárosa címet, és felhívta a figyelmet: együtt kell dolgozni a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa titulusért is. Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere abbeli elégedettségének adott hangot, hogy a magyar napok nem csupán megtűrt, elviselt rendezvénye a városnak, hiszen a többségi román közösség is együtt ünnepelt a kincses város magyarságával. „A győzelmet nem kell magyarázni" A rendezvény sikeréhez nem fér kétség, a győzelmet nem kell megmagyarázni – nyilatkozta a Krónikának a rendezvényt követően Gergely Balázs, a KMN főszervezője. „Számítottunk arra, hogy idén nagyobb lesz az érdeklődés a rendezvénysorozat iránt, azonban a magyar napok tényleges sikere legszebb álmainkat is felülmúlta. Nem csak a főtéri koncerteken volt minden eddiginél nagyobb a részvétel, hanem gyakorlatilag valamennyi partner civil szervezet arról számolt be, hogy a kisebb rendezvényeken is óriási érdeklődést tapasztaltak" – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Gergely Balázs. Hozzáfűzte: a fesztivál lejártával a teljes szervező stáb megkönnyebbült, hiszen a rendezvény 95–98 százalékarányban problémamentesen zajlott le. „Apróbb bakik voltak, de meghatározó hibát nem vétettünk" – fogalmazott a főszervező. Hozzátette: szinte mindenhonnan pozitív visszajelzések érkeztek, külön örömre ad okot, hogy nem csak Kolozsvár és környékének magyarsága vett részt a KMN eseményein, hanem sokan érkeztek külföldről is. „A román közösség részéről is pozitív fogadtatásra talált a magyar kulturális rendezvénysorozat, leszámítva egy-két szőrszálhasogató cikket, amelyek vélhetően megrendelésre születtek. Volt valami a levegőben, elsősorban nem a jelenlévők létszámának, hanem inkább a közösségi összetartozás erejének köszönhetően" – fogalmazott Gergely. A jövőbeli tervekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: tekintettel arra, hogy ennél többen már nem nagyon férnek el a Főtéren, „nem az kell legyen a feladat, hogy felülmúljuk a korábbi rendezvényt, hanem valami mást kell tenni." Mint részletezte, a Kolozsvári Magyar Napok közönsége érdeklődési körét tekintve nagyon sokszínű, ezért az a legfontosabb számukra, hogy olyan programkínálattal rukkoljanak elő, amelyben mindenki megtalálja a számítását. „Bőven van mit újítani, nem felülmúlni kell az idei magyar napokat, hanem valami mást kitalálni. Bőségesen vannak olyan programok, amelyek nagy érdeklődésre tarthatnak számot" – nyilatkozott a főszervező. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-36
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
